A Bátonyterenyei kistérség fejlesztése kiváló példája annak, hogyan lehet átfogó tervezéssel és strukturált stratégiai megközelítéssel válaszolni a vidéki térségek felzárkóztatásának kihívásaira. A 2003-ban elkészült fejlesztési program alapos elemzésre épült, amely minden lényeges szempontot figyelembe vett a térség jövőjének megtervezése során.
A program alapját képező stratégia részletes helyzetfeltárással kezdődött. Ennek keretében a szakértők megvizsgálták a demográfiai jellemzőket és az emberi erőforrások helyzetét, ami elengedhetetlen volt a reális fejlesztési lehetőségek felmérésében. A településhálózat vizsgálata rávilágított a térség belső szerkezetére és a települések közötti kapcsolatrendszerre.
A közlekedési és műszaki infrastruktúra értékelése különösen fontos szerepet játszott a tervezési folyamatban. Egy térség fejlődési potenciálját nagymértékben meghatározza az, hogy milyen elérhetőségi viszonyokkal rendelkezik, és mennyire kiépítettek az alapvető infrastrukturális elemek. A környezet-, természet- és tájvédelmi szempontok beépítése pedig biztosította, hogy a fejlesztések ne csak gazdasági, hanem fenntarthatósági szempontból is megalapozottak legyenek.
A gazdasági elemzés feltárta a térség erősségeit és gyenge pontjait, lehetőséget adva arra, hogy a fejlesztési célok realisztikusak és megvalósíthatók legyenek. A komplex városfejlesztési elképzelések kialakítása során a szakemberek nem hagyatkozhattak pusztán a pillanatnyi helyzetre, hanem előre kellett tekinteniük és különböző forgatókönyvekkel számolniuk.
A fejlesztést befolyásoló tényezők alapos vizsgálata után lehetőség nyílt arra, hogy több elképzelhető fejlődési pálya körvonalazódjon. Ezek a forgatókönyvek különböző külső és belső feltételek mentén vázolták fel a térség lehetséges jövőképét, segítve ezzel a döntéshozókat abban, hogy megalapozott stratégiai döntéseket hozzanak.
A stratégiai célok megfogalmazása volt az a pont, ahol az elemzések konkrét fejlesztési irányokká és célkitűzésekké alakultak át. A kistérség számára kidolgozott fejlesztési terv nem csupán általános szándéknyilatkozat maradt, hanem konkrét térbeli vonatkozásokkal is bírt. Az 1:100000 léptékű stratégiai terv térképi formában is megjelenítette azokat a főbb területeket és fejlesztési zónákat, amelyek kulcsfontosságúak voltak a térség jövője szempontjából.
Különös hangsúlyt kapott Bátonyterenye városközpontjának rehabilitációja és fejlesztése, amely a térség központi településeként meghatározó jelentőséggel bírt az egész kistérség életében. A városközpont fejlesztése nemcsak helyi jelentőségű volt, hanem szimbolikus üzenetet is hordozott a térség megújulásának lehetőségéről.
A Losonc-Salgótarján Urbanisztikai Tanulmánytervhez való kapcsolódás biztosította, hogy a bátonyterenyei fejlesztések ne elszigetelten, hanem egy nagyobb regionális kontextusban értelmezendő folyamat részeként valósuljanak meg. Ez a térségi együttműködés és összehangolt tervezés szemlélete alapvető fontosságú minden sikeres vidékfejlesztési program esetében.
A kistérségi társulás megbízásából készült munka jól mutatja, hogy a komplex társadalmi-gazdasági kihívásokra csak alapos előkészítéssel, többszempontú elemzéssel és stratégiai gondolkodással lehet hatékony válaszokat adni.
